A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
AFoszerkesztoEloszava

A főszerkesztő előszava

 

 

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2011-ben saját folyóiratot alapított, amelynek második számát tartja most kezében a Tisztelt Olvasó. Vállalkozásunk – ha szabad egy előszót szubjektív helyzetértékeléssel kezdeni – még mindig abban a szakaszában tart, amelyre érvényes az első füzet borítóján elhelyezett, klasszikus idézet: Omnium rerum principia parva sunt – minden dolog kezdete kicsiny. Csupán a szerzők érdeme, hogy színvonalas tanulmányaikat rendelkezésünkre bocsátják; s persze rajtuk kívül a lektoroké is az, hogy a kéziratok a megjelenésre érdemessé válnak. Nekünk, szerkesztőknek azonban, még nincs okunk hátradőlni. Épp ellenkezőleg! Ma még egy-egy lapszám valójában „alkalmi” tanulmánykötet módjára áll össze, mi azonban bizakodunk a folytatásban, továbbra is várjuk a „jó szerzők jó írásait”, s tesszük a dolgunkat annak érdekében, hogy a folyóirat mind belső működését, mind külső kapcsolatait tekintve intézményesüljön.

 

Jelen számunk mottójául egy Seneca-idézet szolgál: Facilius per partes in cognitionem totius adducimur – részenként könnyebb megérteni az egészet. A most közölt tanulmányok – akárcsak első füzetünkben – a jog- és államtudományok legkülönfélébb részterületeiről valók.

 

Joachim Sanden a nemzedékek közti igazságosság jogfilozófiai alapjait alapvetően környezetvédelmi szempontból áttekintve, a természeti kincsek elosztásának lehetséges jogi-intézményi kereteit vizsgálta. Írása világos bizonyítéka annak, hogy napjaink kihívásaira csak értékválasztáson alapuló, erkölcsi szempontokat is figyelembe vevő, felelős döntésekkel lehet választ adni. Bányai Orsolya egy első ránézésre talán „férfias”, de mégis mindannyiunkat érintő témát választva, az Európai Unió klíma-, illetve energiaügyi szabályozásának egyik részterületére, mégpedig a közúti közlekedés világába kalauzol minket. Jogszabály-kritikája a hazai szakirodalomban hiánypótló. Sántha Ferenc a Büntethetőségi akadályokkal a nemzetközi büntetőjog dimenziójában foglalkozik. Széles, külföldi szakirodalmi bázison nyugvó munkáját a nemzetközi büntetőbírósági gyakorlatból hozott, izgalmas példák teszik színessé. Tárczy Edit Zsuzsanna a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok magyar szabályozását a megfelelő uniós irányelv rendelkezéseivel veti egybe, s ennek alapján tesz kritikai megjegyzéseket, illetve ad módosítási javaslatokat. Tanulmánya aláhúzza a nyelv, a pontos fogalmazás és fogalomalkotás jelentőségét a jog világában. Juhász Ágnes a magánjogi szerződések rendszerezésének régi-új kérdését a jogbérleti (franchise) szerződésnek az új Ptk.-beli elhelyezése kapcsán vizsgálja. Tanulmánya a franchise sajátosságain, elhelyezésének nehézségein túl a jogfejlődés tendenciáira is rámutat. Badó Attila és Halász Edina az angolszász jogrend sajátosságai iránt érdeklődők számára foglal össze egy izgalmas témakört: vajon hogyan alakulhat napjainkban az angol bírák felelőssége, van-e egyáltalán lehetőség a „megfegyelmezésükre”? Szilágyi Emese szemlecikke a politikai korrupció természetéről szól, s egy neves külföldi szerző tanulmánya képezi az alapját. Nemzetközi kutatási eredmények effajta ismertetése és az értelmezés aktuális magyar kereteinek a felmutatása szerkesztőségünk vállalt célkitűzéseihez tartozik. Gyüre Annamária Csilla recenziója egy 2010-es miskolci, nemzetközi földjogi konferencia kötete kapcsán érint főként Európa-jogi és agrárjogi kérdéseket. Utolsó írásunk pedig – számos szerző és a szerkesztők közös munkájának terméke – a 2010-es esztendő szakirodalmáról nyújtott áttekintés második része.

 

Folyóiratunk olvasásához jó kedvet, hasznos időtöltést kívánunk.

 

Debrecen, 2012 tavaszán

 

A szerkesztőség nevében:

 

Fodor László