A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
ProFuturo Szerzőink figyelmébe ajánljuk.html

Szerzőink figyelmébe ajánljuk

A Pro Futuro folyóirat nyitott az állam- és jogtudomány valamennyi, magyar nyelven publikáló műhelye számára, ideértve neves külföldi szerzők magyar nyelvre átültetett írásait is. A hagyományos tudományterületi felosztásnak megfelelő nemzeti, nemzetközi, európa-jogi, köz- és magánjogi, államtudományi és jogpolitikai tárgyú, illetve ezekhez kapcsolódó, jogtörténeti és jogelméleti írásokat egyaránt fogad, amennyiben azok megfelelnek a folyóirat küldetésének és profiljának. A folyóirat természetesen nyitott a hagyományostól eltérő, újszerű megközelítéssel, módszerekkel készült írások előtt is. Ugyanakkor másodközléshez, politikai álláspontok kifejtéséhez nem kíván fórumot biztosítani.

A folyóirat rovatai a következők:

– Jog- és államtudomány: a rovat tudományos igénnyel megírt tanulmányokat fogad (egy-másfél ív terjedelemben).

– Jogpolitika: a rovat a jogi szabályozással, államszervezéssel kapcsolatos kihívásokat elemző, a társtudományok eredményeit is hasznosító (fél-egy ív terjedelmű) írásokat közöl (különösen a megújuló állami feladatok, az igazságosság vagy az emberi jogok új felfogása, új jogi értékek megjelenése tárgyában).

– Joggyakorlat: aktuális, előremutató vagy precedensértékű döntéseknek, illetve valamely jogintézmény gyakorlatának problémafeltáró elemzését várjuk rövidebb (legfeljebb fél ív) terjedelemben.

– Aktuális: a rovat a szakmai közvéleményt foglalkoztató, időszerű kérdéseket, jogszabálytervezeteket tárgyaló, rövidebb cikkekből áll.

– Szemle: e rovat ad helyet a recenzióknak (törekedve a külföldi könyvekről szólók minél nagyobb arányára), a jogi tudományos közélet meghatározó eseményeiről szóló beszámolóknak (konferencia, doktori védés stb.).

– Fórum: e rovat ad helyet a tudományos viták rendezvényeiről készített összefoglalóknak, illetve a szerzők által kezdeményezett, szakmai-tudományos vitáknak.

– Bibliográfia: a rovatban arra teszünk kísérletet, hogy az adott időszakban megjelent, hazai kiadású jogi szakkönyveket (lehetőleg mindet, válogatás nélkül) annotáljuk (a bibliográfiai adatokon túl a tartalomra vonatkozó, rövid, objektív leírással, illetve a fontosabb tárgykörök, eredmények megadásával). Összeállítása csapatmunka, ezért a közreműködni kívánókat arra kérjük, előzetesen vegyék fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel.

A kéziratokat MS Word formátumban az alábbi címre kérjük elektronikusan beküldeni: profuturo@law.unideb.hu. A szerzőket a terjedelmi korlátok betartására kérjük, mivel a szerkesztőség a hosszabb terjedelmű munkák megjelenését csak kivételesen, indokolt esetben támogatja. Javasoljuk az önazonosító hivatkozások mellőzését, az anonim lektorálás megkönnyítése érdekében. A szerzőktől a közleményhez két nyilatkozatot kérünk: egyet arról, hogy a megjelentetésre szánt írásmű nem minősül másodközlésnek (még nem jelent meg, illetve a szerző nem küldte azt közlésre máshová), egyet pedig arról, hogy a szerző a folyóiratban való megjelenéshez hozzájárul, és az ezzel kapcsolatos jogokat átadja a folyóirat kiadójának.

A kéziratokat folyamatosan várjuk, a lapzárta időpontjait március és szeptember közepében határozzuk meg.

A folyóirat a beküldött írásművekért honoráriumot nem fizet.

Tanulmányok esetében kérjük a szerzőket, hogy 3-4 kulcsszó megadásával, továbbá a cím angol és német fordításával, valamint (a Jogtudományi Közlönyben alkalmazotthoz hasonló) rövid, 2-3 mondatos tartalmi összefoglalóval segítsék műveik jobb beazonosíthatóságát.

A szerzőket tudományos műhelyük (munkahelyük), beosztásuk és elérhetőségük (legalább e-mail címük) pontos megjelölésére kérjük.

A szerkesztés tekintetében az alábbiakat kérjük:

A művek törzsszövegét lehetőleg „fejezet-cím-alcím” mértékig kérjük tagolni, az egyes egységeket üres sorokkal elválasztva. A szövegközi kiemeléseket kérjük legfeljebb dőlt betűre korlátozni, a félkövér vagy kis kapitälchen kiemelést mellőzni.
(A szerkesztést és tördelést a kiadó számítógépes programmal végzi, ezért a szerzők részéről a külön formázás szükségtelen.)

A szövegközi ábrákat és táblázatokat megfelelően formázva, forrásuk megjelölésével a szövegbe építve és külön fájlban is kérjük megadni.

A lábjegyzet-apparátusban a szerzők vezetéknevét (kis kapitälchennel) és teljes keresztnevét (normál betűtípussal) kérjük megadni, majd (a magyar hivatkozási szokásoknak megfelelően) kettőspont után a mű címét dőlt betűvel szedve. (Külföldi szerző vagy idegen nyelven megjelent mű idézésekor ugyanezt az eljárást kérjük alkalmazni, a szerző vezetékneve és keresztneve közé vesszőt téve.) Ezt követően első hivatkozáskor teljes bibliográfiai adatsort kérünk (kiadás helye, kiadó, kiadás éve [szükség esetén tól–ig], oldalszám – utóbbi csak számmal, „pp” vagy „old.” nélkül). Folyóiratokban megjelent tanulmány hivatkozásakor a tanulmány címe normál betűtípusban áll, vesszővel elválasztva a periodika nevét dőlt betűvel kérjük megadni, majd a folyóirat évfolyamát, zárójelben a megjelenési évét, majd lapszámát, végül az oldalszámot a fenti formátumban. A tanulmánykötetekben megjelent tanulmányok esetében előbb a szerző és cím megadása szükséges a fentiek szerint, majd „In: X. Y. (szerk.): a kötet címe normál betűtípussal, teljes bibliográfiai adatsora, végül a tanulmány hivatkozott oldalának megjelölése, szintén a „pp” vagy „old.” mellőzésével. A további idézést a „vezetéknév: i. m., …” formában, vagy – egy szerzőtől több munka megkülönböztethető idézése érdekében a „vezetéknév (megjelenés éve): i. m., …” formában kérjük.

A művek beérkezése után a szerkesztőség gondoskodik az anonim lektorálásról, amelynek eredményéről a szerzőt értesíti. A szerkesztőség a lektori vélemények (általában két szakértő álláspontjának) figyelembevételével dönt a kézirat megjelentetéséről. Amennyiben a művön javítást tart szükségesnek, az átdolgozásra a szerzőt kéri.